Munkaszüneti nap!!!!
Mit illik tudni Pünkösdről?
A szó eredete: a görög pentekoszté=ötvenedik szóból származik.
Egyházi ünnep.
Technikailag „mozgó” ünnepnek számít, azaz a helye változik, nem dátumhoz, hanem eseményhez kötött.
A Szentlélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. (erre utal a görög kifejezés) napon: húsvét+49 nap.
Két napból áll: kezdete pünkösdvasárnap (ez az 50. nap), befejezése pünkösdhétfő.
Az ünnep eredete:
- Az Ószövetségben ez az egyik úgynevezett „zarándok” ünnep: a Sabuot vagy Sávuót (a Hetek ünnepe). A zsidóság hagyományai szerint az aratás, az első árpából készült két friss cipó bemutatásának ünnepe. Ez az ünnep a keresztény Pünkösd megfelelője. A számolási mód hasonló: A Pészah utáni ötvenedik napra esik.
- Az Újszövetségben a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja. Keresztény ünnep.
- Pogány gyökerei vannak. Európában tavaszköszöntő, termékenységi, aratási ünnep volt. Különböző rítusok esővarázsló kapcsolódott hozzá.
- Kapcsolódó népszokások:
- pünkösdi király választás: a falu pünkösd első napján kiválasztott legénye királyi pálcát kap, s legénybíróként, „uralkodik”. „Királysága / uralkodása 1 hétig, vagy akár egy évig is tarthatott. Tiszteletére díszfelvonulást, lóversenyt rendeztek. Régen a pünkösdi király mentes volt a közmunkák alól, s a kocsmaszámláját a falu fizette.
- pünkösdi királyné választás/ pünkösdölés: ez a népszokás leginkább az Alföldre jellemző. Pünkösd napján a leányok egy ünneplőbe öltöztetett 5-6 éves kislányt – a „pünkösdi királynét” – közrefogva, táncolva, énekelve házról házra járnak. A szokás gyökerei a régi termékenység-varázslatig nyúlnak vissza.